Ez a cikk egy érdekes összefüggésre világít rá a Bt könyvelés kapcsán, amit egy példával is demonstrálunk.
Tegyük fel, hogy egy Bt ÁFA-mentes cég KATA hatálya alatt tevékenykedik, és a vállalkozás igyekszik folyamatosan úgy igazítani a maximális éves bevételét, hogy ne lépje túl az ÁFA határát, azaz ÁFA-mentes tudjon maradni. A jelenlegi törvény szerint az ÁFA-mentesség felső határa 8 millió forint/év. Jó hír az, hogy a kormány rajta van azon, hogy az EU jóváhagyja azt, hogy az ÁFA-mentesség felső határát – A KATÁ-vel egyetemben – egységes 12 millió forintra emeljék, de ez még sajnos várat magára.
A cikk elején említett összefüggés pedig az, hogy amikor egy Bt cég bejelentkezik KATA alá, akkor egyúttal kikerül a társasági adó hatálya alól, viszont a kettős könyvvitelre továbbra is kötelezett. Ez azt jelenti, hogy a 12 millió forintos éves korlátját az adóévben realizált minden bevételre kell érteni, mindegy, hogy a számlák teljesítési dátuma mikori. Ezzel együtt az ÁFA határát viszont a kettős könyvvitel miatt a teljesítési nap alapján kel számolni, függetlenül attól, hogy mikor érkezett be a Bt-hez az adott összeg.
Tehát ha pl. Egy Bt 2017-ben, decemberi teljesítéssel kiállított egy 3 milliós számlát, de csak 2018 januárjában kapta meg a pénzt, akkor a 2018-ban számlázott és az ez évben várhatóan meg is kapott bevétele összesen 7 millió Ft lesz, míg a 2018-as együttes realizált bevétel így 10 millió forint lesz, tehát nem lépi túl a KATA határát, a 12 millió forintot. Ezzel így a 8 millió forintos ÁFA-mentesség határát sem lépi túl, hiszen a 2018-as teljesítési dátumú számlák összesített értéke csak 7 millió forint lesz.
Legutóbbi hozzászólások